Cikkek:

Figyelj rá oda, hogy ne csikorgasd!

– Hallják sokan a jóakaróiktól, akik fogcsikorgatással küzdenek. Bár ilyen egyszerű lenne! Bár tudatosan elhatározhatnánk, hogy mától éjjelente nem csikorgatjuk a fogunkat; helyette békésen alszunk, és kipihenten ébredünk. Nem szorítjuk össze álmunkban az állkapcsunkat, és a partnerünket sem tesszük ki annak, hogy újra és újra kellemetlen hangokra kelljen ébrednie… Ez azonban sajnos lehetetlen, tekintve, hogy nem egy átlagos rossz szokásról van szó. Még a leghatározottabb, legelszántabb ember sem dönthet valamiről, amit nem tudatosan művel. A fogcsikorgatás hátterében pedig általában komoly, összetett problémák halmaza áll.

Miért csikorgatjuk a fogunkat?

A fogcsikorgatás egyik leggyakoribb oka a stressz. A napközben felgyülemlett belső feszültség, a problémák álmunkban törnek utat maguknak. A régi gondok, traumák – amelyekkel nem törődtünk, nem foglalkoztunk, nem vettünk róluk tudomást – éjszaka visszaköszönnek, és fogcsikorgatásban nyilvánulnak meg.

A fentiek mellett azonban a fogcsikorgatás mögött fizikai problémák is meghúzódhatnak. Az állkapocs hibás állása, a rossz nyelési reflexek, a helytelen légzés (szájlégzés), túl magas fogtömések, inlay-k, hidak, koronák egyaránt vezethetnek öntudatlan éjszakai fogcsikorgatáshoz.

A szájlégzés, mint átfogó problémakör sajnos mindenképp külön bekezdést érdemel, hiszen napjainkban népbetegségként kell említenünk. A stressz hatására beragadt nyelési reflex idézi elő; az áll leesik, így túllégzés alakul ki. Ezt a helytelen állapotot igyekszik a szervezet alvás közben kompenzálni az állkapcsok egymáshoz szorításával, ami szintén fogcsikorgatást idéz elő. A szájlégzés okozta panaszok világszerte egyre több szakértőt, orvost foglalkoztatnak. Az Amerikai Egyesült Államokban specialistákból álló szervezetek végeznek kutatásokat, hogy tényekkel, adatokkal, számokkal, valamint statisztikákkal is alátámasszák és tudatosítsák az emberekben a probléma súlyát.

Milyen következményei lehetnek a fogcsikorgatásnak?

• Pszichés problémák
• Kialvatlanság
• Teljesítménycsökkenés
• Ingerlékenység
• Levertségérzet
• Fáradékonyság
• Fizikai problémák
• Fogzománc kopása
• Fogak kilazulása (esetenként fogvesztés)
• Állkapocsízületi problémák
• Fogíny-, rágóizmok, csigolyák károsodása
• Fej-, vagy gerincfájdalom
• Fülzúgás

Hogyhogy ennyi bajt képes okozni a fogcsikorgatás?

Az öntudatlan fogcsikorgatás során a rágófogak felületére akár 40 kg/cm ² nyomás is nehezedhet, ami komoly fizikai munkát igényel az arcizmoktól, az állkapocstól, a nyaki- és a vállizmoktól is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szervezet az alvásra, rekreációra szánt idő alatt keményen dolgozik, és hihetetlen erőt fejt ki, tehát messze nem pihen… A pihenés, a feltöltődés hiánya vezet tehát a pszichés problémák kialakulásához és hosszú távon veszélyezteti a páciens mentális egészségét is.

Milyen kezelési lehetőségek állnak a rendelkezésünkre?

A legkevésbé kedvelt módszer a speciális, műanyag fogvédő rendszeres használata. Ez azonban csak tüneti kezelést nyújt, hiszen nem segít oldani a fogcsikorgatást kiváltó stresszt, és a helytelen beidegződéseket, rossz szokásokat sem kezeli. A párkapcsolatban élő páciensek pedig fokozott kényelmetlenségként élik meg, hogy minden áldott éjjel egy műanyag sínnel a szájukban bújjanak a hitvesi ágyba.

A másik lehetséges módszer, ami valóban a problémák gyökeréig hatol, a stresszoldás. A különböző pszichológiai kezelések, terápiák valóban segítenek felszínre hozni és feldolgozni a bennünk felgyülemlett feszültséget, ellenben nem tárják fel az évek alatt begyakorolt rossz szokásokat, és nem tanítanak meg helyesen nyelni, lélegezni…

A fentiek ismeretében tehát kijelenthetjük: a fogcsikorgatás összetett probléma, ami összetett megoldást igényel.